2021. november 12., péntek

Magyar-Helvét kártya (Tell pattern Type 4) ~ Piatnik Nándor és Fiai ~ c. 1915

Elnevezés: Magyar-Helvét kártya
IPCS besorolás: Tell pattern Type 4
Gyártó: Piatnik Nándor és Fiai, Budapest
Gyártási év: c. 1915
Metszetkészítő monogramja: C.S.
Bélyegző használata: 1906.01.01-1920.09.30. (30 Fillér)
Felirat: Hazai Ipar
Lapok száma: 32
Lapok elnevezése: 7-8-9-10-Alsó-Felső-Király-Ász
Lapok anyaga: Papír
Lapok mérete: 73mm x 114mm
Játék típusa: Ulti, Zsír, Snapszer


Ászok



Piros Ász



Makk Ász lap részlet



Tök Ász



Királyok



Tök Király



Zöld Király lap részlet
-
C.S. monogrammal a medálban




Makk Király



Felsők



Tök Felső



Makk Felső lap részlet



Piros Felső



Alsók



Zöld Alsó



Makk Alsó lap részlet



Tök Alsó



Tízesek



Piros Tízes



Piros és Tök Tízes lap részlet



Tök Tízes



Kilencesek



Tök Kilences



Tök és Piros Kilences lap részlet



Piros Kilences



Nyolcasok



Tök Nyolcas



Piros Nyolcas



Hetesek



Tök Hetes



30 filléres adóbélyegzés, "Hazai Ipar" felirat, valamint "Piatnik Nándor és Fiai, Budapest" védjegy



Piros Hetes



Hátlap



6 megjegyzés:

  1. Szia, ezek saját gyűjteményből valók?

    VálaszTörlés
  2. Szia Boldog Bulldog!!!

    Igen, mindegyik saját gyűjteményből van.

    Üdv,
    Péter

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát az tök jó! Biztosan nem kis anyagi ráfordítás ezeket összegyűjteni. Engem kifejezetten a magyar kártya, azon belül is a Tell pattern érdekel. Látom, te már rengeteg tudást össze szedtél ezzel kapcsolatban, én még csak most kezdek vele foglalkozni. Arra gondoltam, hogy csinálok egy kis digitális gyűjteményt a neten ezzel kapcsolatban, kifejezetten a Tell patternre fókuszálva. Én nem szeretném fizikailag összegyűjteni az összes lehetséges változatot, viszont digitálisan tök jó lenne. Azt szeretném kérdezni, hogy - természetesen hivatkozások elhelyezése mellett -ellenedre lenne-e, ha a te gyűjteményed elemei is megjelennének ezen az oldalon? Akár vízjellel ellátva is, ha gondolod.
      Az is jó lenne, ha szakértőnként ebbe te is be tudnál segíteni, tanácsot adni. Persze ez semmi kötelezettséggel nem járna.
      Mit gondolsz?
      Előre is köszi a választ.

      Törlés
  3. A blogon lévő képeket nyugodtan használd fel, nekem az is teljesen elég, ha az url hivatkozásokat kirakod, nem kell vízjelezni. Anno az volt a célom, hogy a blogomon megjelent anyagok szabadon felhasználhatóak legyenek, korlátozások nélkül. Az egy hatalmas vállalkozás, hogy ha minden típust, altípust szeretnél összegyűjteni. Ha jól tudom még a 90-es években megjelent egy A3-as méretű könyv a Tell minta történetéről Klaus Reisinger kiadójától. Elméletileg abban, majdnem minden gyártó és fő típus benne van. A kérdés az, hogy milyen mélységekbe akarsz eljutni. A T4-es típusnak is ha csak az 1900-as évek elejét nézem minimum 3 altípusa volt a Piatnik-on belül is, és ott is vannak eltérések az alkalmazott nyomdai technika szintjén is(ez még kb 10 eltérő nyomdászati alaltípust jelent). Kutatási céllal javasolnám, hogy keresd fel a Vendéglátóipari múzeumot, ahol Jánoska Antal gyűjteményét találhatod meg: https://hu.museum-digital.org/index.php?t=sammlung&gesusa=1077 .

    VálaszTörlés
  4. Köszi a választ és a hozzájárulást! Igazából a szubtilis különbségek is érdekelnek két különböző pakli lapjai között. De jelenleg nincs olyan általános digitális megoldás, ahol mondjuk az összes általam összegyűjtött pakli, jelenleg mondjuk 10, összes makk ászát pl. egymás mellé tudnám rakni és összehasonlítani. Ezt mindenképp megcsinálnám.
    A hátlapok is egy külön kategória, főleg a modern időszakra nézve, ahol a képes oldalon kevés a variálás, viszont a hátlapok egyediek. Ez is helyet kapna az általam elgondolt oldalon.
    Köszi a javaslatokat, majd megírom ha elkészül valami! :)

    VálaszTörlés
  5. Javasolnám a 600 dpi feletti szkennelést.. Az alatt nem nagyon van értelme. A blogon a jobb oldali sávban címkefelhőben szétszedtem a T3-as és T4-es típusokat. Talán jobban rávilágít az egyes külömbségekre. Nagyon érdekes, hogy a 60-as évektől kezdett el jellemzően egy T4-es típusra átváltani a Játékkártyagyár. Korábban (1948-1959) viszont két T4-es típust is nyomtattak eltérő méretben. A Balló Albert-es kártyakép átrajzolási korszak után maradt már csak egyetlen minta.

    VálaszTörlés